Hogy miért érzünk bűntudatot és miért olyan nehéz szeretettel fordulni önmagunk felé és a boldogságot választani? Egyáltalán mi számít bűnnek, és miért gondoljuk bűnösnek magunkat? Ezekre a kérdésekre keresem a választ ebben az Anamé Életmód bejegyzésben, aminek a végén 5 tippet is adok a számodra, ami segíthet, hogy bűntudat helyett egyre inkább szeretettel tudj önmagad és mások felé fordulni. De előbb engedd meg, hogy megosszak veled egy személyes történetet édesapámmal kapcsolatban, aki csak halála után jött rá egy fontos dologra. 

Egy előző blogbejegyzésben már kifejtettem részletesen, hogy érzékelem azokat, akik már nem élnek fizikai testben, így igen, kitaláltad, apukámat is érzékeltem halála után. Érzem azokat is, akik soha nem éltek fizikai testben, így például a magasabb világok lényeit is. Írtam arról is, hogy hogyan kapcsolódok azokhoz, akik még emberi testben élnek, és hogy ezen keresztül hogyan tudom tisztán és pontosan megválaszolni a kérdéseiteket a kurzusokon. Ezek a kérdések rólatok szólnak, és mégha nem is mondjátok el részletesen a körülményeket és a pontos helyzetet, mindez akkor is tisztán látszik a számomra, mert ilyenkor a lelkünkben, a szívünkben kapcsolódunk. Egyek vagyunk.

Amikor megdől az elmélet

- Tudod, mi lesz velünk, ha meghalunk? - kérdezte az apukám szenvedélyesen, szinte kikelve magából. Tudnod kell, hogy ő mindig nagyon egykedvű volt és nem nagyon beszélt velem, de ezt a kérdést mindig feltette, valahányszor elmentem hozzá. Csak egy éves koromig élhettem vele, utána pedig rendszeresen látogattam őt. Ilyenkor csak ült, nézte a tévét, és bármennyire is próbáltam felvidítani, nem találtunk igazán közös témát.

Ezt a kérdést mindig költői kérdésnek szánta, nem igazán volt kíváncsi egy kisgyerek válaszára. Én sem éreztem késztetést, hogy megosszam vele, mit gondolok erről a témáról, hiszen már megszoktam, hogy otthon anyáméknál büntetést kapok, ha kifejezésre juttatom a gondolataimat. Arra meg gondolni sem mertem, hogy olyat mondjak, amiről tudtam, hogy nem értenek vele egyet, mert kicsi voltam, és mindig én húztam a rövidebbet. Mégsem mondhattam apámnak azt, hogy tisztán látom az élők és halottak lelkét, és hogy látom és hallom azokat az égi lényeket, akik most is itt vannak velünk. Ezért mindig hagytam, hogy folytassa, és ő maga válaszolja meg a kérdést, amit feltett:

- Nincs Isten, nincs semmi, csak elrohadunk a földben! - Ez volt édesapám hitvallása, és sokszor elmagyarázta nekem, hogy a dolgok így működnek. Nem hittem neki, de meggyőzni sem akartam, nem is tudtam volna. Végül a leghitelesebb forrásból jutott olyan meggyőződéshez, ami végérvényesen megváltoztatta az addigi világképét.

Tizennyolc éve már, hogy apukám átlépett abba a másik világba, meghalt és itt hagyott minket. A halál nagy misztérium. Abban az áldásban volt részem, hogy édesapámat átkísérhettem ezen az átmeneten élet és halál között, úgy, hogy közben folyamatosan kapcsolatban voltam a lelkével. Átlépve a halál kapuján, meg tudott nyilvánulni önfeledt, vidám és kíváncsi gyermeki lénye. Lelkes volt és odaadó. Ezek a tulajdonságok mindig is ott voltak benne, de az élete nehézségei elnyomták és háttérbe szorították őket. Halálakor ezzel a gyermeki rácsodálkozással és boldogsággal fogadta be a fényt, és örömmel vette tudomásul, hogy megdőlt az elmélete arról, hogy nincsen örök élet, és nincsen élet a halál után. Annyira lelkes volt, hogy ezt a felismerést a családom többi tagjával is szerette volna megosztani. Ki is eszelte, hogy hogyan adjon hírt magáról. 

 - Valika, képzeld már! - hívott az egyik közeli rokon édesapám halála után. - Tudod, most apukád kis lakása üresen áll, amióta meghalt, és minden nap oda kell mennünk, mert hát képzeld, hogy állandóan megszólal a rádió. A szomszédok hívnak fel minket, mert olyan hangosan szól a rádió éjszaka is, hogy nem tudnak aludni tőle. Az üres lakásban, ahol nincs senki! Sokszor még a villany is felkapcsolódik valahogy, pedig nincs ott senki, aki felkapcsolja! El tudod ezt képzelni?

Simán. Sőt, azt is láttam, hogy mi áll emögött. Édesapám lelkesedése, amivel meg akarja osztani a halál utáni élet csodáját, és az a kísérletezés és próbálkozás, amivel kitapasztalja, hogy hogyan üzenhet nekünk, hogy hogyan hathat saját frekvenciájával az elektromosságra az üresen álló kis lakásban. Nem sokkal később aztán már átlépett a fénybe, így ezek a “furcsa jelenségek” is abba maradtak. Fizikai test nélkül már nem tartozunk ehhez a bolygóhoz, ezekhez a körülményekhez. Édesapám is csak azért vállalta ezt a kis késedelmet, hogy megoszthassa velünk, itt maradottakkal a felismerésének örömét, azt, hogy az életünknek van értelme, és az élet örök. Milyen csodálatos lenne, ha nem kellene halálunk pillanatáig várnunk erre a felismerésre!

Egy megdöbbentő pszichológiai elmélet

Biztos benned is felmerült a kérdés, hogy létezik-e Isten, és ha igen, akkor ki is Ő valójában? Ki az Isten? Nemcsak mi, de a pszichológia egyes ágai is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Gondoltad volna? 

Sokan úgy gondolják, hogy Istent soha nem érhetjük el, nem ismerhetjük meg, hiszen egy távoli világban, magasan felettünk áll. Úgy vélik, bár személyesen nem ismerjük, de az egyes vallásokat, szent írásokat vizsgálva megérthetjük gondolkozásmódját és akaratát.

A pszichológia egyes iskolái ezt másképpen látják. Azt állítják, hogy valójában remekül ismered Istent. Egész életedben ismerted, vele éltél, ismered a hangulatingadozásait, ki tudod számolni a viselkedését, a vezetéknevét viseled, és ő húzta a lábadra a zoknit, amikor siettetek az óvodába. Ugyanis ezek az irányzatok úgy vélik, hogy az istenképünket a szüleink képmására alkotjuk meg.

Ez az elmélet először hajmeresztőnek tűnik, de ha jobban belegondolunk, akkor gyermekként valóban a szüleink a világunk urai. Egy gyermek szemével ők óriásiak. Bármit megtehetnek, és korlátlan hatalommal rendelkeznek felettünk. Ha megsértjük a szabályaikat, akkor az olyan, mintha az univerzum szabályait sértenénk meg. Büntetnek és jutalmaznak minket attól függően, hogy annak megfelelően viselkedünk-e, ahogyan ők azt elvárják.

Szüleink az első isteneink, általuk tapasztaljuk meg, hogy van egy felettünk álló hatalom. Sajnos sok esetben ők az utolsó isteneink is, hiszen annyira kiábrándulunk abból, ahogy a hatalmukat gyakorolták felettünk, hogy meg sem kérdőjelezzük magunkban azt az istenképet, amit az ő képükre alkottunk magunknak. Egy nehéz gyerekkor akár oda is vezethet, hogy felnőttként elzárkózunk a szüleinktől és megszakítjuk velük a kapcsolatot, ám ezt a bennünk élő istenképpel nem tudjuk megtenni. Az része marad a hiedelemrendszerünknek, a világképünknek és a gondolkodásmódunknak.

Mit gondolsz, milyen istenkép származik ebből? Általában a következő: Isten egy nagy szakállú öreg, aki ül az égi trónján és onnan követ a szemével. Azért tart folyamatos megfigyelés alatt, mert megjegyzi a hibákat, és a végén, a halálomkor a fejemre olvassa. Ha nem talál elég jónak, akkor nem enged magához, hanem bosszúból tőle távol, kitagadva kell élnem a pokolban.

Azt akarja, hogy ő legyen számomra a legfontosabb, és hogy mindenben engedelmeskedjek neki. Nem segít, és nem is törődik velem, mindent egyedül kell véghezvinnem. Ítélkezik és megbüntet, esetleg néha megjutalmaz, de az azért eléggé kiszámíthatatlan. Sosem dcsér meg, és sosem mondja, hogy jól csinálom. Olyan, mintha semmi nem lenne elég jó neki, amit teszek. És igen, Isten szeret, ha jó leszek, és megfelelek az elvárásaidnak.

Ez számodra nem úgy hangzik, mint egy elhanyagoló, ámde nagy elvárásokat támasztó szülő, aki folyamatosan fenyeget, büntet, és a jutalmat magas elvárásokhoz köti? Az eredendő bűn fogalma pedig a gyermeknevelésben is tettenérhető. Sok szülő szerint a gyerekek eleve rosszak, és még akkor is valami rosszaságon törik a fejüket, ha éppen csendben ülnek. 

Érthető is, ha sokan úgy döntenek, hogy nem kell egy ilyen Isten, ugyanúgy, ahogy édesapámnak sem kellett. Ezért nem is hisznek benne, pedig lehet, hogy nem az Istennel van a gond, hanem a róla alkotott képükkel.

A keresztény kultúrkörben már kisgyerekként megtanuljuk, hogy jónak és engedelmesnek kell lennünk ahhoz, hogy Isten megjutalmazzon minket, és ha nem engedelmeskedünk neki, akkor rosszak vagyunk és a pokolra jutunk. Később aztán lehet, hogy a keleti vallások felé fordulva és azokat is megismerve találkozunk a jó karma és a rossz karma fogalmával is.

Igen, igen, tudom! - gondolhatod magadban magabiztosan. - Ismerem a sémát: ha rosszul viselkedek, akkor büntetés jár, ha pedig jól, akkor jó lesz a karmám, és kapok valami jó kis ajándékot. Vágom a keleti filozófiát! Így még azt is ki lehet következtetni, hogy ki mit csinált előző életében: ha valakinek nehéz az élete, akkor biztos, hogy valami rosszat csinált előző életében, és most a jól megérdemelt büntetését tölti. 

De várjunk csak egy pillanatig! Biztos, hogy így van ez? Egészen biztosan nem. Neked is feltűnt, hogy újra felbukkan a büntetés fogalma? Kiábrándulhatunk a nagy szakállú, fenyegető és büntető Istenből, hogy az ezotéria vagy a keleti vallások ösvényein járjunk, de úgy látszik, lényegében nem sok minden változik. 

Amíg magunkban hordjuk a büntetés koncepcióját, és úgy tekintünk a világra, hogy vagy büntetve, vagy jutalmazva vagyunk, addig nem tudjuk elkerülni azt sem, hogy vádoljuk magunkat azért, mert rosszak vagyunk, vagy mást vádoljunk, mert őt tartjuk rossznak. Ahogyan azt sem, hogy bűnösként tekintsünk arra, akivel valami tragédia vagy nehézség történik, mert biztos jó okkal kapta a sorstól. Sőt, bűnös az is, aki beteg, mert nem volt elég tudatos az életében, és betegséget okozott magának.

Szerencsére a szellemi út, ami az Anamé Program és Anamé Életmód szellemiségét is meghatározza, nem ilyen. A fent leírtak csak azoknak az embereknek az elképzelései a szellemiségről, akik büntetéstől félő vagy jutalmazásban reménykedő gyermekeként tekintenek rá.

A vallások széles körben elfogadott dogmatikus szabályai megpróbálnak gyermekien terelgetni minket abban a reményben, hogy így minden szempontból erkölcsös és erényes életet élünk majd. A fő motiváció, hogy a  büntetéstől való félelemtől vagy éppen a kilátásba helyezett jutalom ígéretétől hajtva betartsuk ezeket a szabályokat.

Ezzel csak egy baj van a pszichológia tudománya szerint, Ericsson gyermekpszichológiai kísérletei ugyanis megmutatták, hogy a szabálykövetésnek ez egy viszonylag alacsony, kisgyermekkorra jellemző szintje. Érdemes lelki és szellemi szempontból és felnőtté válnunk, egy felnőtt ember pedig belülről motivált döntéseket hoz, és nem a büntetés vagy a jutalom irányítja.

Az a nagy kérdés, hogy hogyan nőjünk fel?

Arra kérlek, hogy lépj ki a kockából, és engedd meg, hogy más oldalról is megmutassam neked a karma fogalmát.

Miért rossz a jó Karma?

Egyszer, meg sok évvel ezelőtt elmentem egy ismerősömmel lakásnézőbe. Egy csodálatos helyen fekvő budai házról, az én szememben egy valódi palotáról volt szó. Meglepetten néztem szét, amikor odaértünk. Az eladó egy jó karban lévő 40-es férfi volt, aki elmesélte, hogy számtalan nagyon sikeres vállalkozása van, és ez csak egy a sok háza közül. Mesélt még arról is, hogy milyen csodálatosan boldog volt a gyerekkora, ami ebben a házban telt közel a természethez, szerető szülőkkel és nagyszülőkkel. Megmutatta azt is, hogy az a hinta, ami az udvaron az egyik fán lóg, az ő hintája volt annak idején.

Mit tippelsz, boldog volt a ház tulajdonosa? Szemmel láthatóan nem volt az. Fájlalta, hogy elmúlt a gyerekkora és hogy meghaltak a nagyszülei, és, bár mindene megvolt az életben, valami mégis hiányzott. Bárcsak tudná, hogy mi az!

Nekem erről Buddha története jutott eszembe, akinek az édesapja annyira szerette volna hogy a fiatal herceg ne találkozzon a világ borzalmaival, hogy egy csodapalotát rendezett be a számára, tele minden élvezettel és boldogsággal.

Buddha aztán kiszabadult a palotából és szerzetesnek állt, hogy megtalálja azt a bizonyos valamit. Ám sokaknak ez nem sikerül. A jó körülmények és egy átlagos, viszonylag jó élet sokszor elaltatják az embert, és visszatartják a valódi kereséstől és a szellemi úttól. Hiszen minden megvan.

Miért jó a rossz Karma?

Fantasztikusan szerencsés vagyok, hiszen bántalmazó családban születtem súlyos betegen, és ez bőséges ösztönzést adott arra, hogy 18 évesen elmeneküljek otthonról, és kiutat találjak a szenvedésből. A motivációm a lehető legjobb volt, ami csak létezik a világon: szerettem volna életben maradni és begyógyítani a lelki sebeimet. Egy pillanatra sem hagyott nyugton a szenvedés, és ezért kitartó voltam, és soha nem adtam fel. Kidolgoztam az Anamé Program Karma Killer jógagyakorlatait, amit azóta is minden nap gyakorlok. Jelenleg tökéletesen egészséges vagyok, szeretetben és boldogságban élek, de nem tudom, hogy egy könnyű életben vajon eléggé motivált maradtam volna-e, ahhoz, hogy ne érjem be félmegoldásokkal.

Persze senkinek nem kívánok szenvedést, sem nehézségeket csupán azért, hogy rátalálhassona a boldogságra, ellenkezőleg. Nem hiszek a büntetésben, és úgy látom, hogy minden a fejlődésünket szolgálja. Mindannyian vállalunk egy részt az egységből, hogy átfényesítsük, és az életünk nehézségein keresztül ezen dolgozunk. Nem büntetésből, hanem szabad akaratunkból. Nem bűnösök, hanem hősök vagyunk mindannyian.

A Karma Killer jóga segítségével elérhetővé válnak és kitisztíthatók a testet és a körülményeket meghatározó energiablokkok és karmikus lenyomatok. Ezáltal jobbra fordítható a sors, és már az életünk során rátalálhatunk azokra a válaszokra is, melyekre sokan csak a haláluk után találnak rá, ahogy édesapám is.

A jógagyakorlatok kidolgozása során nemcsak a saját sorsom alakult át, de megéreztem azt is, hogy ezek a gyakorlatok mások életét is jobbra fordíthatják, és hogy a szenvedés enyhíthető, sőt akár meg is előzhető.

Mindezek után talán benned is megmozdult valami, és lehet, hogy változtatnál? Neked is eleged van bűntudat érzéséből? Megértelek! Szeretnék veled megosztani néhány ötletet, hogy bűntudat helyett boldogságban élhess.

Öt tipp, hogy a bűntudat helyett az önszeretetet és a boldogságot tudd választani

1. Ne érezd magad bűnösnek!

Legyél önmagad legnagyobb drukkere és szövetségese! Valahányszor beindulnak a fejedben a negatív, bűntudatkeltő körök, légy résen, vedd észre őket, és válts át a gondolat ellenkezőjére. Például “Nem fog menni!” helyett mondd azt: “Meg tudom csinálni!”

Olyan is van, hogy a gondolataink nem könnyen fegyelmezhetőek meg, és nem akarnak más vágányra váltani. Ilyenkor érdemes segítségül hívni a testedet, hogy ne maradj sarokba szorítva a gondolatait között. Bármilyen testedzés segíthet, de nálam különösen jól működnek az Anamé Program ingyenes gyakorlatai vagy az Anamé Program ingyenes meditációs gyakorlata, ami pozitív megerősítéseket és egy könnyen végrehajtható légzést használ. A légzés szabályos ritmusa és a vele összefonódó pozitív megerősítés ad egy olyan fegyelmezett keretet, amiben könnyebb változtatni a gondolatok irányán. Ezeket a gyakorlatokat az Anamé Program Youtube-csatornáján találod.

2. Ne gondolj másokra bűnösként!

Bocsáss meg azoknak, akik bántottak! Sokszor a legnehezebb körülmények között, nehéz emberi kapcsolatok által tudunk igazán stabillá, erőssé és kitartóvá válni. Ezek olyan tulajdonságok, amiket nem tudunk „megvenni a boltban”, csak az ő közreműködésükkel tudjuk ezeket kiépíteni magunkban. 

3. Ne hagyd, hogy mások hibáztassanak!

Állj ki magadért! Ha magukat ezoterikusnak tartó emberek hibáztatnak a betegségeid vagy a nehéz élethelyzeted miatt, akkor húzd meg a határaidat, és kérd meg őket, hogy ítélkezés helyett szeretettel és együttérzéssel tekintsenek rád. Az, hogy felelősséget vállalunk az életünkért és annak nehézségeiért nem egyenlő azzal, hogy hibásak vagyunk miattuk.

4. Szeresd magad!

Gondolj bele, hogy hányszor hibáztattad magad különböző helyzetekben! És ezzel szemben vajon hányszor tudtad tökéletesen kifejezni a szeretetedet saját magad iránt? Hányszor teremtettél olyan helyzeteket, amiben szeretetteljes támogató és elfogadó voltál magad iránt? 

Ha eddig túl keményen bántál magaddal, akkor pont ideje, hogy javíts ezeken az arányokon! Nem mindannyiunknak volt tökéletes a gyermekkora, és mivel a szüleink is emberek, ezért lehet, hogy miközben a saját problémáikkal is sokat küzdöttek, nem feltétlenül tudták megadni azt a tökéletes isteni szeretetet, amire kisgyermekként vágytál.

Most azonban lehetőséged van arra, hogy úgy bánj saját magaddal, mint ahogy egy szerető édesanya bánik a gyermekével. Gondold végig, hogy mi jelenti számodra ez a szeretetet! Lehet, hogy nem is nagy dolgokról van szó: lehet, hogy egyszerűen csak jól esne egy kicsit bekuckózni otthon, enni valami finomat vagy inni egy meleg teát, miközben pihensz, tévét nézel, esetleg elolvasol egy jó könyvet. Tedd meg mindezt úgy, hogy közben átéled, hogy szeretve vagy, hogy mindezt megérdemled, és éld át annak a békéjét és szeretetét, hogy megadod magadnak ezt a kis kényeztetést.

5. Karma Killer jóga

Gyakorolj! A karmikus lenyomatok a csakrákon keresztül kitisztíthatók, mivel a csakráink vagyis az energiaközpontjaink a karma tárolóhelyei. A csakrák tisztításával így a karma, vagyis a sorsunk is tisztul. A Karma Killer jóga a karma fölé emelkedésről szól. Amikor a karmikus terhek kitisztulnak, akkor az ember a sorsát már nem csak elszenvedi, hanem írja.

Amikor a csakrák tiszták, és szabadon áramlik bennük az energia, akkor a jó és rossz karma hullámvasútja helyett megtalálhatod magadban a stabilan boldog, harmonikus és kiegyensúlyozott életet és a lelked valódi békéjét. Az a jó, hogy ehhez nem kell a karma vagy a csakrák szakértőjévé válnod, hiszen az Anamé Program képzett oktatói mindenben segítenek neked. Fordulj hozzájuk bátran személyre szabott javaslatokért! Első lépésként az Anamé órarenden keresztül jelentkezz be online konzultációra, ami első alkalommal ingyenes, minden további konzultációs alkalmadat pedig beszámítunk a webáruházas vásárlásaidba. Egyéni jógaórára is ugyanitt tudsz bejelentkezni, illetve csakraspecifikus órákat  és tematikus kurzusokat is találsz itt - természetesen jelenleg mindegyik kizárólag online érhető el. Nálunk nincsenek jóga tanfolyamok, mert hiszem, hogy mindenkinek egyedi útja van. Mi abban tudunk támogatni, hogy minél hatékonyabban és a számodra megfelelő tempóban oldd fel az életedben megjelenő nehézségeket a Karma Killer jóga gyakorlatok segítségével.

Az Anamé jógalégzés és jógagyakorlatok mellett a csakrák tisztítását igen hatékonyan segítik az energetizált Anamé kiegészítők, például a csakratisztító karkötők, Anamé vizek és speciális hanganyagok is. A webáruházban ezekről is megtalálsz minden tudnivalót, és meg is tudod vásárolni őket.

Amit még fontos tudnod, hogy a Karma Killer jóga és az Anamé Program véleményem szerint kezdőknek is bátran javasolható - a csakrák megnyitása helyett ugyanis nagyon gyengéden, fokozatosan, mégis rendkívül hatékonyan tisztítjuk őket - az eredménye pedig az én életemhez hasonlóan sorsfordító lehet.

Köszönöm szépen, hogy ebben a blogbejegyzésben is velem tartottál. Nagyon sokat jelentene számomra, ha leírnád kommentben a véleményedet vagy kérdéseidet, mert nagyon szeretnék veletek kapcsolódni ebben a távolságtartó időszakban (És alig várom, hogy végre személyesen is találkozhassunk a budapesti jógastúdióinkban!). Ha pedig tetszett, amit olvastál, akkor kérlek, oszd meg másokkal is a Facebook ikonra kattintva!

Nagyon sokat jelent a számomra hogy írhatok neked, és hogy találkozhatunk ezen a csatornán keresztül. A következő blogbejegyzésemben arról szeretnék írni neked, hogy miért is érdemes dolgozni a csakrákkal, miért van értelme a belső munkának, és hogy mit viszünk magunkkal ebből a földi utazásból az életünk végén.

Szeretettel ölellek,

Balázs Valéria Anamé